A bárcák nyomában — különleges műtárgyakat mutat be a múzeum
2026-06-05 09:25:00 | Horváth Andrea | Pápa-kultúra | 2,1 perc | |
A Kékfestő Múzeum június hónap műtárgyának a bárcagyűjtemény legszebb darabjait választotta ki, amelyek a Kluge család és a pápai kékfestés legkorábbi fennmaradt emlékei közé tartoznak. A négyzet alakú réz- és vörösréz lapocskák Friedrich Kluge, az üzem alapítójának nevéhez kapcsolódnak, és Sárváron készültek. Ezek a bárcák párban készültek, segítve a rendelés azonosítását, és hasonló fémlapokat korábban bányákban is használtak. A múzeum gyűjteményében nemcsak Friedrich Kluge bárcái, hanem későbbi mesterek emlékét őrző darabok is megtalálhatók, amelyek a 20. század közepéig népszerűek voltak. A júniusi műtárgyak tehát nemcsak a kékfestés történelmét idézik fel, hanem a pápai műhely alapítójának emlékét is megőrzik.
Különleges tárgyegyüttest választott június hónap műtárgyának a Kékfestő Múzeum - a bárcagyűjtemény legszebb darabjait állították ki. A különös elnevezés mögött azonban a műhely történetének egyik legértékesebb emlékcsoportja rejtőzik, hiszen ezek a kis fémlapocskák a Kluge család és a pápai kékfestés legkorábbi fennmaradt tárgyi emlékei közé tartoznak.
A kis méretű, négyzet alakú réz- és vörösréz lapocskák az üzem alapítójához, Friedrich Klugehoz kapcsolódnak. A múzeum rendelkezik olyan dokumentumokkal, amelyek igazolják, hogy a bárcák Sárváron készültek, és rajtuk ma is jól látható az alapító monogramja: CFK, azaz Carl Friedrich Kluge neve.
A bárcák minden esetben párban készültek. Az azonos számmal ellátott egyik darab a műhelynél maradt, a másikat pedig a vásárló kapta meg. Ennek segítségével tudta később átvenni a megrendelt árut. A rendszer tulajdonképpen egyfajta váltójegyként működött, amely biztosította a rendelések pontos azonosítását..jpg)
A bárcák története ugyanakkor túlmutat a kékfestés világán. Hasonló fémlapokat korábban bányákban és gyárakban is használtak szükségpénzként vagy helyettesítő fizetőeszközként. A kékfestő műhelyben azonban elsősorban nyilvántartási és rendelésazonosítási célokat szolgáltak.A múzeum gyűjteményében nemcsak Friedrich Kluge, hanem a későbbi mesterek nevéhez kapcsolódó bárcák is megtalálhatók. A rendszer olyannyira bevált, hogy a fémből készült azonosítókat még a 20. század negyvenes éveiben is használták, mielőtt papíralapú megoldások váltották volna fel őket.
A szakemberek szerint különösen értékessé teszi a most bemutatott darabokat, hogy az alapító Friedrich Kluge személyéhez kapcsolódó tárgyi emlékek közül gyakorlatilag csak ezek maradtak fenn. Rajtuk kívül csupán egy 1782-ben kezdett receptkönyv ismert ebből az időszakból, amely azonban nem a múzeum, hanem az Országos Levéltár tulajdonában található.
A júniusi hónap műtárgyai így nemcsak a kékfestés egykori mindennapjait idézik fel, hanem a több mint két évszázados pápai műhely alapítójának emlékét is őrzik.
- 2026-06-04 Az ezüstkulcs rejtélye
- 2026-01-22 Miniszteri elismerések a Magyar Kultúra Napján
