Régészet testközelből: római hétköznapok a Nádor Termi Esték sorozatban

A Nádor Termi Esték harmadik alkalmán a közönség egy igazán izgalmas időutazáson vehetett részt: Mocsári Mária régész előadásában a rómaiak mindennapi életébe nyerhettek betekintést. A téma ugyan elsőre klasszikus régészeti megközelítésnek tűnhetett, az előadó azonban tudatosan törekedett arra, hogy emberközelivé tegye az ókori világot.

A régészet - ahogy ő is hangsúlyozta - elsősorban tárgyakból, maradványokból dolgozik. Ezek értelmezése azonban lehetőséget ad arra, hogy rekonstruáljuk egy letűnt kor életmódját. Az előadás középpontjában ezért nem csupán leletek, hanem történetek álltak: hogyan éltek, mit ettek, és milyen eszközöket használtak a rómaiak. Kiemelt szerepet kaptak az olyan ikonikus helyszínek, mint Pompei és Herculaneum, amelyek kivételes állapotban őrizték meg az ókori élet lenyomatait. 

Az előadás egyik legérdekesebb része a római gasztronómia volt. Mocsári Mária bemutatott korabeli kenyér- és süteményrecepteket is, amelyek alapanyagai meglepően közel állnak a mai konyhához. A Pompeiben fennmaradt, vulkáni hamu által konzervált kenyerek például pontos képet adnak a sütési technikákról. Szó esett a híres halszószról, a garumról is, amelyet napon erjesztettek - ez a római konyha egyik meghatározó, bár mai szemmel kevésbé vonzó eleme volt.

A tárgyi kultúra bemutatásakor az edények kerültek fókuszba. A különböző kerámiák nemcsak használati tárgyak voltak, hanem társadalmi státuszt is tükröztek. A luxuskategóriát például a terra sigillata képviselte, amely értékben a mai porcelánokhoz hasonlítható. Ugyanakkor a hétköznapi edényeket addig használták, amíg csak lehetett - törés esetén akár javították is őket.

Külön figyelmet kapott egy Mihályházán feltárt római kori sírlelet, amely több szempontból is egyedülálló. A sír részben véletlenül került elő, majd évekkel később régészeti feltárás során egészítették ki. A leletek között egy ritka, jó állapotban megmaradt bronzmerítő edény is szerepel, amely különösen értékes, mivel a hasonló tárgyak általában megsemmisültek a hamvasztásos temetkezések során. Az est különlegességét az is növelte, hogy százhalombattai diákok is részt vettek rajta egy osztálykirándulás keretében, így a fiatalabb generáció is betekintést nyerhetett nemcsak a régészet világába, hanem a város kulturális életébe is.

A rendezvénysorozat céljáról Dr. Pátkai Ádám Sándor, a múzeum szakmai vezetője beszélt. Mint elmondta, a Nádor Termi esték lehetőséget adnak arra, hogy a múzeum munkatársai bemutassák kutatási területeiket, és közelebb hozzák a tudományt a nagyközönséghez. A program egyre népszerűbb: rendszeresen 30-40 fős, visszatérő közönség kíséri figyelemmel az előadásokat.

A sorozat a jövőben is folytatódik, sőt, tematikailag bővül is: a következő alkalommal már helytörténeti témában, Pápa cukrászattörténetéről hallhatnak az érdeklődők, május második hetében Császár Csilla tart erről előadást.