Rajzolta a háborút — de ki volt ő valójában?
2026-01-21 07:48:00 | Horváth Andrea | Pápa-kultúra | 2,7 perc | |
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtára nemcsak könyvritkaságairól, hanem történelmi dokumentumairól is ismert, amelyek az emberi sorsokat tükrözik. Schilde René könyvtárvezető a pápai és helyi első világháborús dokumentumok feldolgozásába kezdett, és felfedezett egy különleges rajzfüzetet, amely művészi igényességű alkotásokat tartalmaz. A füzetben található felirat, "G. Csordós", nyomozásra ösztönözte Schilde René-t, aki Csordós Géza nevű kőfaragóra bukkant, de az ő kapcsolatát a rajzfüzethez nem sikerült bizonyítani. Emellett egy másik lehetséges alkotó, Csordós Gyula, is felmerült, aki harcolt az első világháborúban, de róla sem áll rendelkezésre elegendő információ. A könyvtár a helyi közösség segítségét kéri, hogy azonosítsák a titokzatos művészt, akinek rajzfüzete több mint egy évszázad távlatából is hatással van az utókora.
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Könyvtára nem csupán könyvritkaságairól ismert: gyűjteményében számos olyan dokumentum is található, amelyek a történelem személyes, emberi oldalát tárják fel. Schilde René könyvtárvezető több mint százéves adósságot törlesztve kezdte meg a pápai és helyi kötődésű első világháborús dokumentumok feldolgozását. A képeslapok, kiadványok és személyes iratok mind a múlt és az egyéni sorsok lenyomatai. Ezek között bukkant elő egy különleges darab: egy rajzfüzet, amelynek alkotója mindeddig ismeretlen.
A füzet művészi igényességű rajzokat és apró festményeket tartalmaz. - Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek a munkák művészi színvonalúak - fogalmazott Schilde René. - Művésztanárokkal is konzultáltam, akik megerősítették, hogy rendkívül magas szintű alkotásokról van szó. Ha az alkotó túlélte a háborút, jó eséllyel befuthatott volna festőként vagy rajzolóként. Ennek azonban eddig nem találtuk nyomát.
A rajzfüzet egyik oldalán egy rövid felirat ad kapaszkodót a kutatáshoz: „G. Csordós”. Ez alapján indult el a nyomozás. A pápai sajtóban Schilde René egy Csordós Géza nevű személyre bukkant, aki a két világháború között Pápán élt, kőfaragóként és szobrászmesterként dolgozott, emellett amatőr színjátszóként is tevékenykedett. Életéről viszonylag sok adat fennmaradt: háromszor nősült, harmadik feleségétől 1944-ben született egy Csaba nevű fia. - Elképzelhető, hogy ő lehetett a rajzfüzet alkotója, hiszen a szobrászi és művészi hajlam erre utalhat, de erre nincs kétséget kizáró bizonyíték - tette hozzá a könyvtárvezető.
A kutatás egy másik irányba is elvezetett: egy Csordós Gyula nevű, egyházaskeszői származású férfihez, aki bizonyítottan harcolt az első világháborúban, és 1918 novemberében szabadult egy hadifogolytáborból. Ám az ő esetében sem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy egyértelműen azonosítható legyen a rajzfüzet készítőjeként. A Hadtörténeti Intézet adatbázisai sem hoztak áttörést, így a könyvtár most a helyi közösség segítségét kéri.
- Ha valaki felismeri, hogy az ősei között volt egy Csordós G. nevű személy, aki művészi hajlamokkal rendelkezett, kérjük, jelentkezzen nálunk - hangsúlyozta Schilde René. - Szeretnénk beazonosítani azt az embert, aki a fronton harcolva ilyen kivételes művészi értékű rajzokat hagyott ránk.
A könyvtár nem adja fel a reményt: bíznak benne, hogy a pápaiak és a környéken élők emlékei, családi történetei közelebb visznek annak az ismeretlen művészkatonának a kilétéhez, akinek rajzfüzete több mint egy évszázad távlatából is megszólítja az utókort.
