Zsidó Kulturális Napok — Lőw Lipót emléke és öröksége

150 éve hunyt el Lőw Lipót. A Zsidó Kulturális Napok középpontjában épp ezért idén a város egykori főrabbija, a magyar zsidó asszimiláció kiemelkedő alakja áll, ehhez kapcsolódó programokkal várta a közönséget a zsinagógában a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület.

A rendezvény szombati programjának nyitányaként Jakab Réka főlevéltáros tartott előadást a rabbi életútjáról és szellemi örökségéről. A hallgatóság megtudhatta, hogyan vált a kanizsai, majd a pápai főrabbi a magyar zsidó asszimilációs mozgalmak egyik vezetőjévé, és hogyan állt ki híveiért az 1848-49-es forradalom idején, amikor a pápai zsidó közösség példátlan számban csatlakozott a nemzetőrséghez.

Lőw Lipót a reformkorban vált ismertté: nyíltan hirdette, hogy a magyarországi zsidóság jövője a magyar nyelv és a hazafias elköteleződés felvállalásában rejlik. Meggyőződése szerint vallási szabályok és hazafiság nem állnak ellentétben - ahogy írta Kossuth Lajosnak: jó magyar az is, aki nem eszik disznóhúst. Ez a modern, haladó szellem azonban nem mindenkinek volt elfogadható.

Amikor 1846-ban Pápára pályázott főrabbinak, a rabbiválasztáson a magyarosodás hívei kerültek többségbe, és 1846 szeptemberében ő avathatta fel a ma is álló klasszicista zsinagógát, de a pápai ortodox zsidókkal való konfliktus végigkísérte működését. Lőw minden erejével a keresztény-zsidó kapcsolatok erősítésén dolgozott: a református kollégiumban hébert, a zsidó iskolában pedig magyar nyelvet tanított. Az 1848-49-es forradalom idején Pápán lelkesedéssel buzdította híveit a haza védelmére: prédikációinak hatására 87 zsidó férfi csatlakozott a nemzetőrséghez, arányaiban jóval többen, mint más felekezetekből.

A szabadságharc leverése után azonban fordulat következett. Két ortodox hittestvére feljelentette a császári hatóságoknál, hogy fegyverfogásra buzdította híveit, ezért felségsértés vádjával bebörtönözték. Bár hamarosan szabadon engedték, Lőw Lipót csalódottan tért vissza Pápára - abba a városba, ahol saját közösségének egy része ellene fordult. A megmérgezett légkör miatt végül örömmel fogadta el a szegedi hitközség meghívását, ahol élete második, termékenyebb korszakát töltötte.

Az emlékévhez kapcsolódva képzőművészeti pályázatot hirdetett Pápa Város Önkormányzata, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület és a KÖR - a Pápai Képzőművészeti Csoport. Ennek témája Lőw Lipót személye mellett a pápai zsidóság története és szimbolikája volt. Harminc pályamunka érkezett, két korosztályban. A fotókat Kaiser Ottó fotóművész, a képzőművészti alkotásokat Ughy István festőművész, Bors Ildikó festő és Mayer Attiláné értékelte. A díjakat Grőber Attila polgármester és Kocsis Gyula, a KÖR tagja adták át.

Helyezések:
Fotó ifjúsági kategória: 1. hely - Borbély Máté
Fotó felnőtt kategória: 1. Mesteri Balázs, 2. Varga-Pesei Petra, 3. Horváth Géza
Képzőművészet: 1. Kerpel Péter, 2. Kiss László Zsigmond, 3. Czirok Róbert András
Pápa Város Különdíja: Molnár Lajos

A kiállítás október 9-ig látogatható Pápán, majd Szegedre és Nagykanizsára is eljut.

A zenei programban a klezmer dallamok kaptak főszerepet: Kohán István klarinétművész, a Budapest Klezmer Band tagja mutatta be a műfaj világát, amelyet a Pápa Város Fúvószenekara keltett életre.

A vasárnapi program felekezeti kerekasztallal folytatódik, ahol a város egyházi és vallási vezetői beszélgetnek a lelkipásztori hivatás kihívásairól. A kulturális napokat a Szó és Kép Színpad színházi előadása zárja.