Pozsonyi Ádám Pápán: Szatíra, kritika és a magyar irodalom útja

Különleges irodalmi est részesei lehettek azok, akik ellátogattak a Pápai Polgári Estek márciusi rendezvényére. A tegnap esti esemény vendége Pozsonyi Ádám író volt, aki sajátos stílusával, ironikus humorával és éleslátásával vált ismertté a kortárs magyar irodalomban.

Pozsonyi már az est elején világossá tette, hogy előadásának fő gondolati íve a „honnan hová” kérdésére épül. A magyar irodalom múltját és jövőjét vizsgálta, íróként pedig önmagát is elhelyezte ebben az irodalmi folyamatban, melyben példaképeit – többek között Kosztolányit és Karinthyt – említette.
-A kezdetektől stílusom része volt a kritika, az irónia, az abszurd és a humor – mondta hírportálunknak előadása előtt, saját bevallása szerint ösztönösen kezdett el ebben a formában írni. Idővel pedig ráébredt, hogy nagy elődeihez hasonló módon fejezi ki magát, így természetes módon illeszkedik egy hosszú hagyományba.

Mesélt arról is, hogy mennyire kell bátorság ahhoz, hogy valaki a saját hangján szólaljon meg az irodalomban. Pozsonyi szerint ez elengedhetetlen, különösen egy olyan korban, amikor a minőségi irodalom háttérbe szorulhat.
-Nemcsak azért kell bátorság, mert ilyen a stílusom, hanem mert ma magyar írónak lenni, és minőséget képviselni, az bátorságot kíván – fogalmazott.

Kritikus szemlélete nemcsak az irodalomban, hanem az életben is megmutatkozik. Saját tapasztalatai szerint az emberek vagy nagyon szeretik írásait, vagy egyáltalán nem bírják elviselni őket – középút ritkán létezik.
Pozsonyi írásai gyakran a hétköznapok apró mozzanataiból indulnak ki. Egy villamoson hallott félmondat, egy újságcikk vagy akár egy elveszett zokni is elegendő lehet ahhoz, hogy beindítsa gondolatait – árulta el érdeklődésünkre.

-Valamilyen kis inger ér, és akkor elkezdenek a gondolataim jönni, ahhoz kapcsolódnak következők, meg még következők, és akkor hirtelen elkezdek toll után matatni. Lejegyzem a hívószavakat, aztán hagyom állni őket és másnap villámgyorsan megszületik az írás – mesélte az alkotás folyamatáról.

Bár a művészet több területén is kipróbálta magát – a képzőművészet és a zene is közel áll hozzá –, végül az írás maradt az a kifejezési forma, amely a leginkább passzol hozzá. Az íráshoz tényleg csak egy kis papír kell meg egy toll – jegyezte meg.
Az újságíró véleménye szerint egy jó publicisztikai írásnak fél év vagy akár egy év elteltével is aktuálisnak kell maradnia. Saját cikkeivel kapcsolatban pedig úgy érzi, hogy sok esetben ezt sikerült elérnie.

A rendezvény végén a közönség több novelláját is meghallgathatta, amelyek között voltak humoros és komoly hangvételű írások is. Az est hangulatát Pozsonyi egyedi stílusa és gondolatainak éleslátása tette különlegessé.